Van egy elég intim problémám, ami azt illeti... szóval a macskám folyton a vécébe turkál, ha egy kicsit nem figyelek oda, de különben akkor is... A két hátsó lábával kapaszkodik az ülőkébe, az elsőkkel meg laborgyakorlatot folytat a petri- helyett a vécécsészébe'. A minap lehúztam (rá) a budit, de ez se nagyon riasztotta vissza, pedig nem nagyon rajong a vízért. Na ez is csak a függőségét mutatja, igen. Már nem ura magának, ilyenkor rámnéz, és mintha valahol máshol járna, teljesen transzban van.

Nem tudom, nem kéne valami terápiára járatnom, nincs véletlenül valakinek hasonló tapasztalata? Vagy netán macskaiskola? He? Abban is van Waldorf? Nem szeretném aztán, ha az iskola miatt is terápiára kéne járatnom. Ha azokat a buta kutyákat járatják iskolába, akkor egy ilyen intelligens állatot is kéne, nem? Na mert még elkallódik. Különben is, a zsenik sok más téren teljesen élhetetlenek. Ja. Mint ez is. Ha nem rakom elé a kaját meg a piát, hallod, itt fordulna föl. Ez is csak azt bizonyítja.

Na átmegyek a Törpegém utcába, megetetem a Pucit meg a Mancit is. Még lefogy nekem a kövér kislány, és akkor aztán lőttek az évszázados barátságnak, ajajajajjj.

Kezd összeállni a kép, húha, szóval lehet, hogy amikor odajött nyüzsögni az ölembe és én lehajítottam magamról, mert kegyetlen büdös volt, akkor mégsem a szelek bántották "szegénykét"? Ujujujjj. Most bezzeg itt sunyít és melegszik az erősítő hűtőrácsán, mintha nem is róla lenne szó. A kis (büdös) kurva, az.

Nos, azóta eltelet egy nap.

Megérett bennem az elhatárzás: kitiltom az ágyamból. Mert hiába a kis tálkájába a különleges szűrt és mágnesezett víz (nos, nem miatta, de ha már mi ezt isszuk, akkor neki mér ne...), szóval az a szomorú helyzet, hogy inni is a vécébe jár.

Levettem róla a kezem.