Hosszú ideje nem csináltam sütykót, de felolvadt egy adag meggy és nem akartam veszni hagyni. Arról nem is beszélve, hogy időnként rendes anyát játszom, részben a lelkifurdalásom csökkentése végett, másrészt, hogy összezavarjam a véleményalkotókat. No meg hát néha jól esik főzni. Szóval nyakig benne voltam a piskóta sütésbe', Rudika ott sündörgött körülöttem, ha elfordultam, vagy ha nem is, nyalakodott a nyers tésztából és mondogatta, hogy ezt igazából nem is kéne megsütni, mert akkor nem lesz már olyan krémes és édes...
- És milyen jó lesz, ha majd nagymama leszel és jövünk hozzád autóval a gyerekekkel és te sütöd a sütiket nekik, ugye milyen jó lesz:)))) és tudod, akkor már ilyen kerék nélküli autók lesznek...
- aha, és mivel is fogod megkeresni a pénzt erre a kerék nélküli autóra?
- most nem erről van szó...
- ühüm... és ez az unoka dolog nekem nem is olyan sürgős...
- jóvan már, mindig ezt mondod, mikor ezzel jövök, persze hogy nem fogok 15 évesen gyereket csinálni!!
- értem, na, csak azért mondtam, mert tudod, jobban ráérek főzni, ha már nyugdíjas leszek, érted...
- persze, nyugdíjas leszel már...
Rita halkan, inkább magának:
- Tudod te, hogy én még hány év múlva leszek majd nyugdíjas? Hát gyanítom, hogy addig te nem fogsz várni...
- És akkor sürögsz-forogsz:) sütöd a sütiket:) és kezeden lesz ez a kesztyű, tudod, hogy ne égesd meg magad...
- Olyat most se használok...
- És alig várod, hogy jöjjünk, mert nem fogsz tudni már mit csinálni...
- Hogy miiiiii???? Én ne tudnék? Hát ennyire nem hiszem, hogy megváltoznék öregségemre... ja, meg közbe kardigánokat kötögetek unalmamban a gyerekeknek, mi?
- Igen:))))) és aztán ebéd után azt mondod, hogy neked akkor most ki kell menned kapálgatni...
- ...
Ez sok. Bemegyek a szobámba, bekapcsolom a számítógépet, Rudi meg közben megvilágosul:
- Fogadjunk, hogy most ezt is le akarod írni a blogodba?
- Aha.
- Azért kapcsoltad be a a gépet is...
- :)
...
Kifelé menet Zsozsó sunyin odasúgja Rudinak: ne mondjál neki semmit, mert leírja!
Már késő!!!!
