Hanyagság csodálatos élete

Életkekép, csak, hogy Nyunyinak legyen fogalma az itteni nehéz életről...Ma borús idő volt, mondhatni, hogy még esett is. Én valahogy kutya álmos voltam. Na meg meg kellett csinálni a túrógombócot is, ha már a túrót meghagyták a csekinnél, nem vették el, mint a 3 tubus XL…

Nagypapától este 8 óra után indultunk haza, Tapolcáról. Ilyenkor, mikor nincs tumultus, szívesen megyek a Balatonparton, még mindig nem elhanyagolható vonzereje  van. De az elején, Tapolcától Zánkáig van egy kis hátsó út a dombok között, talán nincs szélesebb, mint 4 méter…

Olyan kegyelemben volt részem, amit az ember akkor él meg, ha hagyja történni a dolgokat. Nem könnyű erről beszélni.Akarni nem akarni. A pillanat gyönyörűsége oly mértékben fogott meg, hogy kiváltotta bennem a ragaszkodást, azt a ragaszkodást, aminek az elengedése tette lehetővé…

Ma pedig nem érdemes, hanem muszáj volt felkelnem.Tehát az úgy kezdődött... nem, az már a folytatás volt. Ha szükséges, majd úgyis visszautalok a kezdetekre. Na szóval a helyzet az, hogy történtek bennem-belül olyan dolgok, amik erősen felkavartak. Azért beszélek itten…

Szóval… A tranzit Mars valamikor szombaton bírt szembeállani a rási Marsommal, az alábbiak történek: Pénteken elég befordulós voltam, jobban, mint különben, nemcsak belül (ahogyan szokásosan), hanem így kívül is. De nem nagyon hagytak, piszkáltak, mert nem szokták meg. Én…

Az olyan hihetetlen érzés, hogy elképzelsz valamit, rágódsz rajta sokat, mert nehéz megcsinálni, mert gyenge nő vagy, fáj a térded meg a derekad, és azt gondolod, hogy de jó lenne... ha megtudnám, ha bírnám. De sok idő, meg kéne hozzá ezaz...És ez így ment évekig. Pontosan nyolc…

Ez a fene sűrű élet...Jóvan, na, nem panaszkodok, igazad van, halálra únnám magam, ha nem ilyen lenne:)))Mert például itt volt a szombat, amikor is le kellett volna bontódjon a bontandó ház. Ez ugyan nem történt meg, viszont reggel hoztak egy sittes konténert (nyolc köbméterest),…

Az úgy volt, hogy Rudinak szülinapja volt 13-án, és a hévégén szűk körű bulit tartottunk. Itt voltak a Lapu fivérek és a Levenete. A menü a szokásos volt, pizza és tiramisu torta, ezzel még sohase égtem be. Kivéve most, de szerencsére csak a negyedik tepsivel, mert akkorra már…

Csúnyán, szégyenletesen, borzasztóan, elkeserítően, hihetetlenül és behozhatatlanul le vagyok maradva. No nemcsak az írással, hanem a takarítással, a főzéssel, a mosással, életem rendbetételével, az asztrológiatanulással, a kerti munkával, a lila ákác fenyőről történő…

Mélyen elgondolkozom a névváltoztatás lehetőségén, kedves Miklkemakkocska :-*, és akkor ez most helyesbítés is egyben! Hát lehet, hogy ez most így nem fog nekem menni, hogy közben a Traviatat hallgatom...A ma estének pont így kellett történnie, ez utólag teljesen…

Karácsony előtti nap volt, 23-a. Az utolsó kétségbeesett simítások, vásárlás az IKEA-ban. Jó ötletnek tűnt, talán sikerült is beszerezni mindent, ami még hiányzott. Talán még az egy óra pénztár előtti sorbanállás se zavart, igazoltan ácsorghattam semmittéve. Az ünnepek, a…

Hosszú ideje nem csináltam sütykót, de felolvadt egy adag meggy és nem akartam veszni hagyni. Arról nem is beszélve, hogy időnként rendes anyát játszom, részben a lelkifurdalásom csökkentése végett, másrészt, hogy összezavarjam a véleményalkotókat. No meg hát néha jól esik…

 A nevem némi magyarázatra szorul… közelállóim nagyjából talán tisztában vannak az eredetével, de lehet, hogy a blogot esetleg távolállók is látogatják. Nekik. Szóval Zsoltika, a kisebbik fiam elég nehezen és későn kezdett beszélni, akkor is valami számomra…

láttam ma egy óriásplakátot, zseniális, mert lövésem sincs, mit reklámozhat, az volt rajta, hogy "Mit mondanál három évvel ezelőtti önmagadnak?" ... hát ... mondanék egysmást, pl. hogy ne ülj le idegenekkel egy asztalhoz kávézni... mert akkor még nem tudtam, amit ma…