Hanyagság csodálatos élete

Friss topikok

Jupiter/Szaturnusz periódus, avagy a nyitottság vagy nagy szívás

2009.05.04. 21:39 | hanyagság | 2 komment

"A fájdalom nem azért van, hogy szomorúvá tegyen, ne feledd. Ez az a pont, ahol az emberek mindig eltévednek... A fájdalom csak azért van, hogy éberebbé tegyen - mert az emberek csak akkor válnak éberré, amikor a nyílhegy mélyen a szívükbe hasít, és megsebzi őket. Egyébként nem ébrednek fel. Amikor az élet könnyű, kényelmes és zökkenőmentes, akkor kit érdekel? Akkor ki törődik az éberséggel? Amikor a barátod meghal, az egy lehetőség. Amikor a szerelmed elhagy... azok a sötét éjszakák, amikor olyan magányos vagy... annyira szeretted őt, mindenedet kockára tetted érte, és most hirtelen nincs többé veled. Magányosságod sírásában... ott a lehetőség; ha jól használod, tudatossá tesz. A nyíl hegye fájdalmasan éget - használd fel. A fájdalom nem azért van, hogy nyomorulttá tegyen, hanem azért, hogy tudatosabbá válj! És ha tudatossá váltál, minden szenvedés eltűnik."

 

Osho

 

Hihihiii, nevetne a Kisördög. Ezt a minap küldtem el az egyik Dórinak a sok közül, de gyorsan visszatalált hozzám, mert az történt, hogy:

 

Nagyon féltem valamitől, és a félelmem, mintha valami forgatókönyv lett volna, fogta magát és szóról szóra megvalósult. Feltűnően szóról szóra.

Nagyon mély, fájdalmas szomorúság ömlött szét bennem. Kezdetben volt még mellette indulat is, de aztán az elmúlt és maradt csak a szomorúság és a fájás. Annyira fájtam, hogy kimerültem belé.

Mégis volt benne valami jó, időbe telt, míg rájöttem, hogy micsoda.

Mert, mint a fent nevezett is megmondta már, na és a másik Dóra is megerősített a minap ebben, tehát csak igaz lehet, hogy minden intenzív érzés „jólesik” az embernek, mert olyankor érzi, hogy él. Már aki szeret élni.

De nemcsak ez volt benne a jó. Az volt a nagyon jó, hogy nem féltem már, legalábbis ettől nem, hiszen megtörtént, magvalósult, félni nincs már mitől. Most már csak fájni „kell” valameddig, ameddig szükséges, de ez már nagyságrendekkel jobb, mint a félelem. És van vége. Eleje, közepe és vége. Ezt is Dóra mondta tegnap. Igaz másra, de ide is stimmel:).

 

Szóval teremtsd meg magadnak a félelmeiddel a valóságodat, és a félelmek el fognak múlni. És ami utána jön, az a szabadság. És ha már ezt minden félelemmel végigzongoráztad, nem maradt több félnivaló, akkor jön a teljes szabadság.

 

Na én most eggyel közelebb vagyok hozzá!! :PP

 

Ui: Nagy várakozásomban megkukkoltam a Kalat, és megdöbbentő felfedezést tettem: R. Dórának is Jupiter/Szaturnusz periódusa van, nagyon szinkronban vagyunk, ez annyira szép!!!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hanyagsag.blog.hu/api/trackback/id/tr991103112

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Barbarossa 2009.05.06. 11:16:37

József Attila: Amit szivedbe rejtesz

"Már nincs benned a régen
talpadba tört tövis.
És most szivedből szépen
kihull halálod is.

Amit szemeddel sejtesz,
kezeddel fogd meg azt.
Akit szivedbe rejtesz,
öld, vagy csókold meg azt!"
Címkék: félelem
süti beállítások módosítása