Hát ezt inkább csak magamnak írom, dokumentálván a folyamatokat. Persze elolvashatod.
Tegnap nem voltam túl jól, szomorú voltam, kedvetlen és motiválatlan. Ebből a legutolsót viselem a legrosszabbul, a szomorúsággal nincsen baj. Egy dolog fényesítette csak a napomat, hogy reggel munkába menet a kocsiban egyszer csak olyan érzésem volt, hogy így belül ellágyultam, mind fizikailag, mind lelkileg. Egy pillanat volt, de nagyon jól esett. Aztán később, a nap folyamán, mikor eszembe jutott, időről időre próbáltam újra előállítani ezt a belső ellágyulós állapotot. Pl. van, mikor észreveszem, hogy elakad a lélegzetem, vagy kifejezetten visszatartom, de így teljesen automatikusan. Ez olyan bemerevedett állapot, ilyenkor sóhajtok egy mélyet, és ha elég éber vagyok, még megpróbálok "lágyítani" is. Ez olyan kép, hogy belül, ami van, az így elkezd megfolyósodni a megkövült állapotából. Ez akár beszéd közben is megtörténhet. Nagyon mulatságos és gyógyító kis foglalkozás ez. Kőszívűeknek ajánlom:)) Ha megy.
Aztán, erről még kevesebb infóm van, de azért megpróbálom elmondani: tegnap nagyon nyűgösen és fáradtan jutottam haza, dühös is voltam, mert besötétedett és futni se tudtam, aztán már az olvasást is eluntam, de aludni még korai volt. (Ilyenkor ugye az van, hogy az ember korán elalszik, hajnalban felébred, agyal és reggelre fáradtabb lesz, mint este volt. Gondolom sokaknak ismerős koreográfia.) Máshoz viszont nem volt erőm. Hát végül befordultam a falnak, és ugyan csukott szemmel, de megpróbáltam éber és üres maradni. Úgy tűnik sikerült valami ilyesmi, mert emlékszem, hogy talán egész éjjel félig ébren voltam, félig aludtam, időnként átfordultam a másik oldalamra és, ami a legfontosabb, sikerült ebben az üres állapotban megmaradnom. Reggelre nagyon kipihent, erős és nyugodt voltam. Ha minden éjszakám ilyen jól sikerülne, megválthatnám a világot.
Reggelre kelve persze nagyon gyanús volt a jólét, és csak hogy biztonságban érezzem magam, hát addig okoskodtam, míg visszataláltak hozzám a szorongásaim:)) Erre elnéző mosollyal simogattam meg a buksimat. Gondolatban persze, nehogy bolondnak nézzenek. Még jobban. Érted.
Szóval itt tartunk:)))
